Akina élete: Egy furcsa nap

Másnap furcsán kezdődött a nap: elsőnek arra ébredek,hogy Hidan ágyában fekszek.Utána amikor kimegyek a fürdőbe a tükör tele volt firkálva.De a legkülönösebb csak ezután jött: amikor visszaértem a szobámba,az ágyamat rózsák lepték el.Közöttük egy kis névjegykártyát vettem észre,amire azt írták rá: ,,A legszebb lánynak Deidarától".Először arra gondoltam,hogy ez csak egy tréfa lehet.Kimentem a folyosóra.Mindenfele elsétáltam,de sehol sem volt senki.Elmentek volna küldetésre? De az képtelenség,hogy majdnem mindenki küldetésre ment.Benéztem a szobákba,de egyikben sem volt senki.Kisétáltam az udvarra,és ott találtam meg Sasorit.Odasétáltam hozzá,és megkérdeztem:

-Hé Sasori! Te tudod hol vannak a többiek? Csak mert elég sok furcsaság történt velem reggel.

Sasori a szokásos hideg arccal nézett rám.

-Azt nem mondhatom el.

Felhúztam a szemöldököm.Vele meg mivan?! Otthagytam Sasorit,és elmentem a legközelebbi tóhoz,ahol a Chidorit is kifejlesztettem.Szomorúan leültem a fűre.

-Ahogy elnézem,ma magányos napom lesz.-gondolkodtam hangosan.

A szél összekócolta a hajamat,miközben az eget néztem.Vártam,hogy valaki hozzámszóljon vagy legalább ott legyen velem. Ekkor valaki a földből lassan emelkedett ki: Zetsu.A fehér része megszólított:

-Hé Akina,látom egymagad vagy.Gyere a házba,van egy kis meglepetésünk.-Zetsu eltűnt.

Visszasétáltam a házba.Mit értett az alatt,hogy ,,meglepetés"?

Bent a nappaliban állt az összes tag,és amikor beléptem,mindenki elkezdett rám mosolyogni.Egy hatalmas torta volt az asztalon,és mindenhol színes lufik díszítették a helységet.

-Boldog 18.születésnapot Akina!-mondták kórusban a tagok.

Teljesen megfeledkeztem a szülinapomról.Már a napokat és a hónapokat se tudtam.Akkor ma lenne Február 10.-e? 

Meghatódtam,hogy ők nem felejtették el.Tehát akkor Deidara rózsái ésaz eltűnésük mind ez miatt volt.De akkor miel magyarázzák azt,hogy reggel Hidan ágyában ébredtem és a tükör be volt festve?! 

-Én....-kezdtem.-Nem is tudom mit mondjak.Nagyon köszönöm!

Odaszaladtam Deidarához,átöleltem,és a fülébe súgtam:

-Köszönöm a rózsákat.Gyönyörűek!

-Ugyan,neked bármikor,un.

Majd odafordultam a többiekhez:

-De mi volt az,hogy én Hidan ágyában ébredtem?

Az említett személy kuncogott.

-Az is a terv része volt!

-És hogy a tükör be volt festve?

Kisame odafordult hozzám:

-Véletlen ráborult a festék a tükörre,amikor a lufikat festettem.

Ez kicsit furcsán hangzott: Mióta szokás lufit festeni?

   Mindenki visszavonult a szobájába.Deidara és Sasori egész este viccelődött velem és meséltek az eddigi küldetéseikről.Nagyon jól szórakoztam a mai napon.És örültem,hogy ideköltöztem.